"Itt van az ősz, itt van újra..." Nem tudom milyen viszonyban vagytok ezzel a deres hajú évszakkal, milyen érzéseket ébreszt bennetek?
Ha megszimatolom az illatát, és látom fényeit, gyanútlan belém száll, és mond kedves mesét.
Ujjaim zsibogni kezdenek, nyargal a képzelet, látok sok-sok Waldorf babát, ezer csecsebecsét és sok más apró csodát.
"A kaláka népi kifejezés, jelentése "közös munka". A szót és jelentését valószínűleg mindenki ismeri, de azt talán kevesen tudják, hogy a szó a románból (claca) került a magyar nyelvbe, és az erdélyi román falvakban is ugyanabban a jelentésben használatos, mint a magyarban. Egy sajátos, de nem etnikus jelenségről van szó, ami évszázadokon keresztül meghatározta a falvak lakóinak életét, egymáshoz való viszonyulását." - jól hangzik nemde?
Úgy döntöttem, hogy ezt az oldalt megtöltöm a nekem nagyon fontos összejöveteleinkkel Waldorfos anyukákkal és barátokkal.
Hetente egyszer találkozunk, és együtt "dolgozunk", kézimunkázunk. Az elkészült csecsebecséket pedig különböző ünnepeinken és vásárokban eladjuk. Így aztán akad egy kis rávaló, hogy az iskolánklat szépítsük. Ebből vásárolunk függönyt, festékeket....
A Kalákában például ezért:
"Az első babám. Szinte életre kelt: Piri. Mert a krétaportói piros az arca, de az már nem is krétapor, hanem az Ö életének egyik apró jele.
Remegő kézzel kezdtem el életre hívni. Egyedül nem ment, Györgyike adta a segítséget. Szegény Piri, ha nem vezeti kezem Györgyi, a szeme a homlokán lenne, gyapjú haja ki sem nőtt volna.
Apró kis szemei kékek, kezecskéi mintha mozdulnának.
Fájó szívvel hagytam a kézimunka teremben, türelmetlenül vártam a napot, hogy viszontlássam. Aztán az enyém lett újra, rohantam a Márton napi vásárban, nehogy elvigye előlem valaki.
Azóta született már Kata, Jancsi és a kis rózsaszín négyes ikrek, meg a nagy kerek hasú, akinek gesztenyék voltak a ruhácskáin. Lehetetlen volt abbahagyni. Mindnek külön élete van, tekintetük más, nincs közöttük egyforma. Egyéniségek.
A Kalákákon eltöltött idő mind-mind ajándék, mind-mind csupa újdonság számomra. Megtanulhattam a babavarrást, a nemezelést, és készítettünk agyagból gyertyatartókat. Advent idején boldogan vittük a koszorúkat, kopogtatókat az osztálytermekbe, mert gyermekeink szeme csillogott a gyertyák fényében. És megszépült a szó: kaláka.
Milyen sokszor jutott eszembe: ha gyerek lehetnék még egyszer! - Waldorf iskolában szeretnék tanulni, élni, játszani.
Köszönöm Waldorf, köszönöm Kaláka.
A Waldorfról:
A Waldorf pedagógia a gyermeket -a fejlődő embert- testi-lelkiszellemi egységnek tekinti. A nevelés során egyenlő módon és mértékben fejleszti a gyermek intellektuális, érzelmi és a cselekvésben megnyilvánuló gyakorlati készségeit. A pedagógus az oktatásban és nevelésben szabad művészi folyamatot és alkotó együttműködést lát, melyet igyekszik az egyes emberek és ez által a társadalom fejlődése javára fordítani. A hagyományos iskolarendszerben domináló intellektuális oktatással szemben a Waldorf-intézményekben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel. Sőt minden tantárgyat a matematikától a történelemig művészet hatja át a szó hétköznapi használatában. Minden téma balfeldolgozásában helyet kap a festés, a rajzolás, gyurmázás, zene, szavalás, és kis jelenetek eljátszása. Kis művészek képzése nem célja az iskolának, a művészetek gyakorlására egészen más okból helyez nagy súlyt. A legújabb kutatások szerint az életben való boldoguláshoz az IQ csak mintegy 20%-ban járul hozzá, míg az EQ, az érzelmi intelligencia, mintegy 80%-ban. Az érzelmi intelligencia az érzelmileg gazdag művészeti közegben fejlődik a legjobban. A nevelési-tanítási folyamat módszerét, tananyagát és szervezését illetően a gyermek életkori sajátosságai a meghatározóak.
A Waldorf tanterv érzékenyen követi a gyermek fejlődésének különböző fázisait: figyelembe veszi a gyermek fejlődésének kulcsfontosságú szakaszait, mint az iskolaérettség elérését, a fogváltást, a kilenc és tizenkét éves kor átmeneti időszakát, a pubertást és még sorolhatnánk. Ezekben az időszakokban jelentős mértékben megváltoznak az oktatás fő hangsúlyai, új tanulási módszerek és tevékenységek kerülnek bevezetésre. A Waldorf iskolák nem kész szakembereket akarnak képezni a tizenkét év alatt, hanem sokoldalúan művelt érdeklődő embereket, akik majd helytállnak és kitartanak választott egyoldalú szakmájukban is.
A Waldorf óvoda és iskola célja, hogy olyan emberi képességeket hozzon felszínre, amelyek nélkülözhetetlenek a harmonikus együttéléshez minden társadalomban a világon. Ezen szociális képességek, amelyeket a Waldorf-pedagógia kibontakoztatni kíván:
- óvodáskorban az utánzás által: a másik ember szabadsága és tiszteletbetartása iránti érzék,
- kisiskoláskorban a tekintély által: a létbiztonság érzése és a demokratikus együttműködés képessége,
- serdül?korban, amikor a tanár a tekintélyről lemondva, közvetlen emberi kapcsolatot alakít ki a tanítás során diákjaival: az érdeklődés elmélyítése a világ dolgai és a többi ember életviszonyai iránt.
A Waldorf-tantervnek nemcsak az a célja, hogy lépést tartson a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival, hanem egyben az is, hogy ösztönözze a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzését. A tanterv harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is. A Waldorf-tanterv alapvetően gyógyító hatású, mivel megteremti a teljes személyiség egészséges fejlődésének feltételeit. Az egészség ebben az értelemben olyan dinamikus egyensúlyt jelent, mely harmonizálja a gyermeken belüli erőket, és kiegyensúlyozza az egyén másokhoz és a világhoz való viszonyát.
